Szajla község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Heves megye
Kistérség: Pétervásárai kistérség
Lakosság: 676 fő
Terület: 8.7 km²
Népsűrűség: 77,7 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 36

Fekvése

Története

Határában kunhalmokat találtak, majd a pilinyi kultúrához tartozó késő bronzkori urnatemetőt tártak itt fel.

A település neve először 1332-ben fordult elő oklevélben, Zayla alakban. 1389-ben a siroki vár tartozéka és a Tari család birtoka volt, majd a Kompoltiaké lett. A Kompoltiak fiúágának kihaltával 1522-ben elpusztult a falu is, majd 1564-ben kezdett újból benépesülni. 1570-ben Országh Borbála férjéé, enyingi Török Ferencé lett, majd 1606-ban Török Zsuzsanna férjének, Nyáry Pálnak a birtokába került.

1596 után elnéptelenedett, de a XVII. század elején újra benépesült, később a felszabadító harcokat is átvészelte. 1669-ben 4 jobbágy (Kovács, Bencsik, Palócz, Pap) lakott a faluban. A Rákóczi-szabadságharc idején ők Sirokaljára menekültek és Szajla 1741-ig megint néptelen maradt.

A XVIII. században földesurai a Nyáry örökösök voltak. Betelepítése Nógrád megyei családokkal (Gyetvai, Tóth, Juhász, Zvara, Mátyás, Zubák, Csísz) történt. Terpesről is költöztek át ide telepesek, akik között szlovákok is voltak, azonban ők hamar elmagyarosodtak. Az 1771-es úrbérrendezéskor 38 telkes jobbágy (31 1/8 telek) és 15 házas zsellér lakta a falut. 1836-ban 50 telkes jobbágyot (28 telek) és 40 házas zsellért, valamint 19 házatlan zsellért írtak össze.

A község pecsétje: kalász, csoroszlya, ekevas; körirata: Szajlai pecsét 1753. A falu 1895-től a terpesi anyakönyvi kerülethez tartozott, 1951-től önálló volt 1973-ig, amikor is újból Terpeshez került. 1950-ig körjegyzőség székhelye, majd 1950-1957 között a Terpessel közös tanács székhelye lett. 1957-1972 között önálló tanáccsal rendelkezett, 1972-től 1990-ig ismét Terpessel volt közös tanácsa, de ekkor a másik község volt a székhely.

Nevezetességei

Attila-domb: a helyi legenda szerint[forrás?] a domb alatt van eltemetve Attila, a nagy hun király.

Híres emberek

Itt született 1943-ban Oravecz Imre Kossuth-díjas költő, műfordító.

Következő községek

További községek